play_arrow

keyboard_arrow_right

Listeners:

Top listeners:

skip_previous skip_next
00:00 00:00
playlist_play chevron_left
volume_up
  • play_arrow

    Bithang Yoo Radio

Művészet és kultúra

Mit adott a világnak Bob Marley és a reggae?

today2024.02.22. 48 5

Háttér
share close

Megjelent a Bob Marley életét bemutató One Love című film a mozikban. Az életrajzi dráma követi az elmúlt évek trendjeit: Elvis, a Queen, Elton John és a Mötley Crüe után most a reggae-zene legismertebb neve is a vászonra került. Az alkotásnak köszönhetően, noha nem feszítette szét a filmipart, egy olyan zenei zsáner van most reflektorfényben, amely sokszor küzd az alulreprezentáltsággal.

Ennek kapcsán úgy döntöttünk, megkeresünk több hazai előadót, akik a reggae-zenét és annak társműfajait képviselik. Szerettünk volna alaposabb képet kapni arról, hogyan is áll jelenleg a magyar reggae, miként viszonyulunk a nemzetközi szcénához, miért pont Bob Marley neve vált a műfaj egyik legnagyobbjává nemzetközi szinten, és kik azok az előadók, akikről sokszor nem hallunk, pedig érdemes lenne zenéjüket megismernünk.

A hazai reggae körképünkben három előadót szólaltatunk meg, a szélrózsa minden irányából:

  • Ladánybene 27,
  • Irie Maffia,
  • Copy Con.
  • Hogy miért volt Bob Marley akkora sztár, mint ahogy ma emlékszünk vissza rá? Sokféle válasz van erre, de talán elég annyi, hogy „áttörte a vasfüggönyt”. Noha hazája számos jeles reggae-zenészt felvonultatott, nemzetközi szinten neki sikerült leginkább érvényesülnie.
  • Bob Marley énekesként, zeneszerzőként, szövegíróként zseniális ember volt. A legnagyobbak közé való. Ösztönös életű, a mű dolgokat nem ismerő őszinte jelenség. A dalainak minden egyes eleme hiteles és valós volt. Ahogy a színpadon és a színpadon kívül létezett, az mind azt szolgálta, hogy a gondolatai és a zenéje utat törjön az emberek felé. Égő fáklya volt ő, sajnos nagyon rövid ideig tudtunk sütkérezni a fényében

    – feleli kérdésünkre a Ladánybene 27 zenekar vezetője, Bodnár Tibor. Az Irie Maffia zenésze, Élő Márton így fogalmaz a jamaicai énekesről:

  • Bob Marley rengeteget tett a reggae-zene globális elismerésért. Ő volt az, aki tényleg a legnagyobb sztárok sorába tudott emelkedni, és ezzel mindenki számára megismertetni a jamaicai zenét. Marley egy nagyon karizmatikus figura volt, ráadásul mögé állt egy nagy kiadó, így tudott kiemelkedni a többi muzsikus közül. Érdekes, hogy életében egyáltalán nem ő volt a legnépszerűbb reggae-zenész Jamaicában. A ’70-es években az Inner Circle, a Burning Spear, a Culture, Gregory Isaacs és Dennis Brown voltak a műfaj szupersztárjai a szigeten. Korai halála és nemzetközi elismertsége az, ami végül a reggae királyává tette őt.

    Copy Con rapperként kezdte zenei pályáját, később fordult a reggae és a dancehall stílusok irányába. A zenész Marley szövegeinek mélységét és tartalmát emeli ki elsődlegesen. „Az életét (ami cseppet sem volt zökkenőmentes) és megéléseit őrzik dalai, így szövegei átsugárzóan őszinték és hitelesek a hallgatók számára.”

  • Folytonos változás

    A híres jamaicai énekes színre lépése óta sokat változott a műfaj. Bodnár Tibor és Copy Con szerint természetes fejlődésen ment át az eltelt évek alatt a stílus, mára pedig az autentikus, eredeti roots reggae elavult, ezért lépést kell tartani a zenei világ fejlődésével. A Ladánybene 27 vezetője szerint minden műfajban keresni kell a megújulást, ők is így tesznek – ez a fajta kísérletezés legutolsó lemezükön erősen érződik is.

  • Copy Con szerint van egyfajta tízévenkénti átalakulás. Mivel a legtöbb előadó igyekszik a fiatal generációt is megfogni, így a zenészek nem engedhetik meg maguknak, hogy hagyják a világot és a trendeket elhaladni maguk mellett – beszéljünk akár hangzásról, lüktetésről vagy stíluselemekről.

    Tízévente kicsit »bele kell állni« az éppen aktuális zenei trendekbe és hangzásokba, különben a potenciális hallgatóság számára elidegenedik az előadó. Ez persze nem kötelező, de nagy kockázattal jár az előadó munkásságára nézve, ha valaki nem halad a korral. Egy előadónak talán a szövegírás okozza a legnagyobb problémát, mivel az idő múlásával egyre nehezebb azonosulni a generációk változásaival és értékeivel

    – fogalmaz kérdésünkre Con.

  • Függetlenül attól, hogy modern megközelítés, vagy klasszikus, Élő Márton szerint Magyarországon a reggae helyzete sajnos nem kecsegtető. Véleménye szerint a legismertebb nevek közül is sokan hozzányúlnak az ágazathoz, azonban mint zenei kultúra, a reggae kevés embert érdekel igazán. Alig ismer olyan együttest, amelyik friss, behatóan ismeri a műfajt, és fontos is számára, hogy a reggae-kultúra felől közelítse meg a stílust.
  • A hazai helyzet

    Elmondása alapján vannak olyan európai országok, amelyek a mai napig a reggae „fellegvárainak” számítanak, mint pl. Franciaország, de Németországban, Spanyolországban és Olaszországban is akadnak jelentős képviselői a stílusnak. Úgy véli, a mi térségünk országaiban, ahová később érkezett meg a reggae-kultúra, nem volt elég ideje a stílusnak gyökeret verni, az elmúlt 15 évben pedig a globalizáció erősödése és a szubkultúrák gyengülése is sokat rontott a reggae hazai helyzetén.

    Copy Con szerint is visszaesett a reggae az elmúlt években itthon:

    Az új zenei ágazatok, mint egy hatalmas kohó, olvasztották magukba a stíluselemeket, így a fiatalok szemében ez már nem egy műfaj, hanem inkább a pop elkülöníthetetlen része. Nem ismerik már mint önálló műfajt.

    Bodnár Tibor arról beszélt, hogy ők is érzik a változásokat a Ladánybene 27-tel, annak ellenére, hogy minden évben számos dolgot tesznek az ágazat erősítése érdekében. Idén olyan eseményeket szerveztek és szerveznek, mint Tisztelgés Bob Marley előtt, a Spring Reggae Jam, vagy a már hagyománnyá vált Reggae Camp.

    Én úgy látom, hogy az autentikus reggae-törekvések fennmaradásához kevés az itthoni érdeklődés. De így vannak ezzel a bluesosok, a jazzisták, a népzenészek is. Magyarországon, máig érthetetlen okból, a reggae-muzsika szinte elérhetetlen volt, egészen az internet térhódításáig. Bob Marley már rég kiszállt a földi létből, amikor itthon még mindig csak a No Woman, No Cryt ismerték tőle. Korábban egy lengyel turnénkon sokat beszélgettünk helyi reggae-bandákkal, hogy náluk, egy kb. 40 milliós lakosságú országban van annyi »őrült«, aki eljár a fent említett műfajok eseményeire is. De az is igazság, hogy Lengyelországban ismertek voltak a 70-es, 80-as évek jamaicai reggae-előadói

    – fogalmaz Bodnár Tibor.

  • Noha a reggae kultúráját sokszor azonosítják a rasztafáriléttel, a tudatmódosítással vagy a munkásosztállyal, mindhárom előadó kiemeli, hogy ennél sokkal több van a zene mögött. Bodnár Tibor szerint súlyosan félrevezető sztereotípiák alakultak ki az évek során, amelyek csorbítják a reggae-kultúrát. Elmondása alapján amellett, hogy „harcosság és forradalmiság” is jellemzi, komoly lélektani hatása van a stílusnak, fontos társadalmi problémákra világít rá, miközben egy olyan világzenei ágazatról beszélünk, amely számos más műfajra gyakorolt hatást az évek során.
  • Veszélyes közhelyek

    Copy Con szerint a reggae egyfajta emberközpontúság, amelynek lényege a kölcsönös szeretet és tisztelet. Szerinte kicsinyes dolog a fent említett skatulyákba zárni ezt a kultúrkört. Egymás és a környezet tisztelete az, amely szerinte a reggae középpontjában áll, ezért is nevezik úgy, hogy „az emberek zenéje“.

    Élő Márton szerint:

    A reggae egy nagyon szerteágazó műfaj. Nagyon sok zenei kultúra származik belőle, a hiphoptól a drum and bassig. Persze van a roots reggae, ami szorosan kötődik a rasta ideológiához. De már a műfaj kezdetétől van egy egyáltalán nem vallásos irányzata is a reggae-nek. Az említett soundsystem-kultúra, amely elindította a deejaykultúrát, nem kifejezetten rastafari dolog, sokkal inkább kötődik a gettók mindennapi életéhez, sokszor vulgáris, sokszor a nyomor inspirálta. A dancehallzene, a hiphop, a reggaeton, az afrobeats mind ebből az örökségből táplálkozik.

    Elmondása alapján valóban akadnak olyan országok, ahol a munkásosztályhoz kötődik az ágazat, és van politikai töltete is, de ennél jóval tágabb az irányzat. Hozzáteszi:

    Mi mint Irie Maffia, a kezdetektől fogva próbáltuk a reggae-t autentikusan népszerűsíteni, de sose tettük le a voksunkat egy szűk formája mellett, használtunk elemeket a roots, a ska, a dancehall világából is.

    Mindhárom előadó elmesélte, hogy a negatív dolgok ellenére számos olyan hazai reggae-zenész van, akikre érdemes figyelni. A teljesség igénye nélkül olyan előadókat említenek meg, mint: Paso, Dubapest, A Love Alliance, Manaky, Speakers of Zion vagy Riddim Colony. És természetesen a Copy Con, a Ladánybene 27 és az Irie Maffia is terjeszti tovább az igét. Ahogy Bodnár Tibor fogalmaz:

    Mi a Ladánybenével nem tettünk le arról, hogy ez a műfaj jelen legyen kis hazánkban.

https://index.hu/szerzo/rimai_adam

Written by: Zoltán Hanzli

Rate it

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá

Az Ön e-mail címe nem lesz közzétéve. A kötelező mezők csillaggal jelöltek


0%